Darcy s�padt arca csak �gy vak�tott fekete haja keret�ben, a s�t�t szarkal�bak kontrasztj�ban, a semmitmond�, hideg f�nyben. Feln�zett a spotl�mp�kra, de hamar el is kapta tekintet�t, z�gott a feje, az �les f�nyt�l pedig csak rosszabbodott a helyzet. �melyegve, �rzelemmentes arccal fordult vissza t�k�rk�p�hez, mostan�ban �r�kig �llt ott a f�rd�ben, a t�k�r el�tt. � volt, de m�gsem, ugyan�gy n�zett ki, de k�l�nb�z�tt. �rezte, de m�gsem, szenvedett, de nem annyira. Csak l�tni akarta, csak felid�zni, besz�lni hozz�, megnyugtatni. Mi�rt pont �k? Nem tudta elviselni az igazs�gtalans�got, hi�ba s�rt, hi�ba d�h�ng�tt, hi�ba im�dkozott… nem v�ltozott semmi. Nem is fog. F�lt. F�lt, mert � is f�lt. A f�jdalomt�l, a szenved�st�l, a hal�lt�l. Ott kellene lennie vele, de nem lehet, nem tud, m�g csak nem is engedn�. Persze hogy nem engedn�, � se tenn� a hely�ben, ez vil�gos volt… V�g�l is egy�tt vannak, nem? �k egyek voltak, csak nem hitt�k el m�sok. Hiszen �pp akkor h�vta az anyja, hogy megint rohama volt, � pedig �r�kig rostokolt a f�rd�szob�ban a rosszull�tt�l. Persze k�zel sem szenvedett annyira, nem, csak �rezte, hogy baj van. Nagy baj. B�rcsak seg�thetne cipelni a terhet, tal�n akkor lenne es�ly… de nem tehette. Mi�rt pont �k?

            A l�ny hirtelen a csukl�j�hoz kapott. T�sz�r�s, m�r megint. K�nnybe l�badt szemmel hagyta ott a t�k�rk�p�t, elege volt bel�le. Neki nem arra volt sz�ks�ge, hanem az ikertestv�r�re. Mi�rt pont �k? Olyan j� volt minden, olyan boldogok voltak. T�k�letes �let�k volt, nem is k�v�nhattak volna jobbat maguknak… T�molyogva l�pett be a szob�j�ba, a szob�jukba, egy hirtelen mozdulat, �s megfordul a vil�g. R�g volt ilyen er�s rohama Nancynek, s�t, tal�n ilyen er�s m�g nem is volt. Tudta, hi�ba �ltatta volna mag�t, hiszen meg�rezte. Agg�dott, jobban, mint valaha. Szaggatott s�hajjal, lassan le�lt az asztal�hoz, az asztalukhoz, �s felhajtotta a laptop tetej�t. M�g v�rta, hogy bekapcsoljon, a k�r�l�tte l�v�, sz�nes k�pkeretekbe foglalt fot�kat n�zte. K�t l�ny nevetett mindegyiken, k�t, hajsz�lra egyforma l�ny, hajsz�lra egyforma mosollyal. Gy�ny�r�ek voltak �s vid�mak, akkor m�g semmit sem tudva a sz�rny� betegs�gr�l, ami Nancyt s�jtotta. Darcy kez�be vette a legk�zelebbi k�pet, �s elmosolyodott, de k�zel sem olyan ragyog�an boldogan, mint a fot�kon. Nem � volt beteg, m�gis halv�ny �rny�ka sem volt �nmag�nak testv�re n�lk�l. Tal�n jobb is, hogy nem l�thatja �t, �sszeomlana, hiszen �gy sem b�rja elviselni a tudatot, hogy szenved. Mi t�rt�nne, ha l�tn� is? Bele�r�lne a tehetetlens�gbe.

            V�gre bekapcsolt a laptop. A k�perny�n k�t l�ny mosolygott, k�t, hajsz�lra egyforma l�ny, hajsz�lra egyforma mosollyal. Darcy megragadta az egeret, �s csigalass�s�ggal vonszolni kezdte az internet b�ng�sz� fel�. M�g n�zni akarta a k�pet, olyan sz�pek voltak, olyan boldogok. Csak p�r �r�ra visszakaphatn� �t, elcser�ln� r� a h�tral�v� �let�t. Mikor el�rte a b�ng�sz� ikonj�t, v�rt m�g p�r m�sodpercet, majd kett�t kattintott. A felugr� ablak, amit el�z� alkalommal bez�rt, egy az ikertelep�ti�r�l sz�l� cikket jelen�tett meg. A l�ny m�r t�m�rdek ehhez hasonl�t elolvasott, �s tudta, hogy k�z�tt�k is l�tezik hasonl� kapcsolat. K�l�nben hogyan �rezhetn� meg, mikor van rosszul testv�re? �s egy�bk�nt is, azt is tudta, hogy Nancy is �rzi �t. Vele volt, mindig. Mikor �desapj�nak megeml�tette a dolgot, csak mosolygott rajta. Nem hitt neki, csak mosolygott, csupa egy�tt�rz�ssel �s f�jdalommal a szem�ben. Hogyan haragudhatna r�? � nem �lte �t, amit �, de neki is ugyan �gy f�jt, neki is ugyan �gy hi�nyzott a l�nya �s a feles�ge. Mi�rt volt olyan messze a megold�s? Mi�rt kell egy beteg embernek t�voli orsz�gba utaznia, hogy tal�n meggy�gyulhasson? Mi�rt lesz egy v�gletekig j� �s szeret� ember hal�los beteg? Mi�rt pont �k?

            �s mit csin�lhatna? Hogy k�sse le mag�t? C�ltalanul v�ndorolt a kurzor a mentett oldalak k�z�tt, m�g meg�llapodott egy weboldalon, melyet egy bar�tn�je, egy bar�tn�j�k szerkesztett. Kattintott. A site diz�jnja s�t�t sz�nekkel volt kialak�tva. Darcy a men�sort b�ng�szte valami olvasnival� ut�n, de nem volt kedve semmihez. Mindenf�le megszokott t�m�b�l tucatnyi cikk, de egyik sem k�t�tte volna le. Egyed�l az ikrek kapcsolat�r�l olvasott az ut�bbi id�ben, csak az �rdekelte, de m�r nem tal�lt semmi �jat r�la. V�g�l v�letlenszer�en r�kattintott valamire, lesz, ami lesz, majd olvassa, amit a sors ad neki. Sors? Mi�ta hitt � a sorsban? M�r nem hitt semmiben, csak rem�nykedett. Id�zetek. Darcy unottan kezdte olvasni a szerelemr�l �s bar�ts�gr�l sz�l� ny�las �s giccses sorokat. Nemtetsz�se ellen�re m�gsem z�rta be az ablakot, ha azt tette volna, akkor megint a t�k�r el�tt k�t ki, hogy testv�r�nek k�pzelje saj�t t�k�rk�p�t, �s hozz� im�dkozzon valamif�le csod��rt, ami megmenthetn�. �s nem akart, nem akart semmit, legf�k�ppen gondolkozni nem, de az agya nem engedelmeskedett saj�t mag�nak. Csak olvasott tov�bb.

„N�ztem �t, n�ztem, �s �r�m�m telt abban, hogy n�zhetem, f�jdalmas nagy �r�m�m. �gy voltam vele, mint a szomjan hal� ember, aki v�gre kutat tal�l, s b�r tudja, hogy a k�t vize m�rgezett, m�gis nagy kortyokkal iszik bel�le.”

            V�gign�zett az asztalon �ll� k�peken, szemeiben k�nny csillogott. Igen, mint a szomjaz� ember, aki vizet tal�l, �gy n�zte a fot�kat, holott m�r minden egyes n�gyzetcentim�ter�ket ismerte. F�jdalmas �r�m volt, tal�n t�bb f�jdalommal, mint �r�mmel. Nagy nehezen levette tekintet�t a f�nyk�pekr�l, hogy �jra a k�perny�re tapadhasson. Mi�rt pont �k?

„Vannak pillanatok, amikor az �let bizonyos embereket elv�laszt egym�st�l, csak az�rt, hogy mindketten meg�rts�k, milyen sokat jelentenek egym�snak.”

            �k �rtett�k, �k tudt�k, m�gis el kellett v�lniuk, m�gis csak szenved�s jutott. �k a vil�got jelentett�k egym�s sz�m�ra, mindig egy�tt voltak, m�gis el kellett v�lniuk. Hol volt az igazs�g? Egy k�nnycsepp g�rd�lt le az arc�n. Mi�rt pont �k?

„Vannak olyan pillanatok az �letben, hogy annyira nagyon hi�nyzik neked valaki, hogy szeretn�d kiszak�tani az �lmaidb�l a val�s�gba, hogy meg�lelhesd.”

            Pillanatok? Sz�m�ra hossz� h�napok voltak, mikor minden �jjel �jra egy�tt volt testv�r�vel �gy, mint r�gen. � m�r nem meg�lelni akarta �t, csak maga mellett tudni, biztons�gban �s �ps�gben. Hi�nyzik? Nem, nem hi�nyzik, hanem elviselhetetlen �rt hagyott maga ut�n, amit csak, �s csakis � tudna �jra bet�lteni. Szemeib�l k�nnyek csordultak ki, elhom�lyos�tva l�t�s�t. Mi�rt pont �k?

„A bar�tok olyanok, mint a csillagok: nem l�tod �ket, de tudod, hogy mindig ott lesznek veled.”

            Bar�t? � nem csak bar�t volt sz�m�ra, hanem testv�r, sz�l�, szerelem egyszerre, � volt minden, amit soha, senki�rt sem adott volna fel. �s val�ban ott volt vele, akkor is, m�g ha t�bb sz�zezer kilom�ter fek�dt k�z�tt�k. Egy csillag volt, ragyog�bb az �sszesn�l, �s pont olyan t�voli, mint mindegyik. �rezte �t, �rezte a f�jdalmat, a f�lelmet, �rezte, hogy nem b�rja tov�bb. �rezte a hideget. Darcy k�nnyekben t�rt ki, olyan hirtelen, hogy maga is meglep�d�tt. Mintha nem is � s�rt volna, csak egy r�sze, ami m�lyen volt benne, amit m�g tal�n maga sem ismert. Mi�rt kell ilyen tud�l�kosnak lenni�k ezeknek az id�zeteknek? Mi�rt hiszik azt, hogy tudj�k, hogy �rez, hogy min mentek kereszt�l? Remeg� tagokkal �llt fel, �s egy �vatlan mozdulattal leverte a kedvenc k�p�t. Az �veg csilingelve t�rt �ssze, pont Nancy arc�n�l, ami ak�r a saj�t, Darcy arca is lehetett volna. A l�ny a k�nnyekt�l hom�lyos l�t�ssal, d�h�sen meredt a fot�ra �s az �vegszil�nkokra. Az � lelke, a lelk�k is �gy hevert darabokban, jav�thatatlanul. Lehajolt, hogy felvegye a k�pet, de az �les �veg megv�gta az ujj�t. Felszisszent, kiserkent a v�re, �s b�r k�l�n�sebb f�jdalmat nem �rzett, m�g jobban zokogni kezdett. A k�nnyei nem apadtak, a tagjai remegtek, az ereje elsz�llt. Azt sem tudta hol van, a lelk�t hasogat� f�jdalomt�l elvakultan vetette mag�t �gy�ra, �s s�rt tov�bb. S�rt, am�g el nem ragadta az �lomtalan �lom. Beburkol�zott egy s�t�t vil�gba, elz�rva mindent�l, ahol nem �rezte a t�l hideg�t, ahol nem �rezte testv�re f�jdalm�t, ahol nem �rzett semmit. Nem volt k�lvil�g, nem volt k�ts�gbees�s, nem volt semmi, csak az �des tudatlans�g.

            Ajt�csap�d�s. Nem, � m�g aludni akart. Olyan j� volt a semmiben lebegni, a tudatlans�g feneketlen tenger�ben, olyan j� volt nem �rezni. De m�r nem is �rzett semmit. Hogy lehet? Csak forr� k�nnyeit �rz�kelte, amik ism�t, vagy tal�n az �ta is �ml�ttek szemeib�l. Mintha az �lomvil�gban rekedt volna lelk�nek az az ismeretlen r�sze, ami az im�nt m�g tombolt f�jdalm�ban. Hova t�nt, hogy sz�llhatott el ilyen k�nnyen? M�r csak tompa, de ann�l keservesebb, rem�nytelen �rz�s maradt ut�na, amit semmihez sem tudott hasonl�tani. Borzalmas volt.

            Felemelte a fej�t. A szob�t holdf�ny ragyogta be, �s apja ott �llt az ajt�ban, alakj�t furcsa, p�tty�s mint�val tark�totta a lehull� h� �rny�ka. Darcy nem akarta, hogy k�zelebb menjen hozz�, de m�gis h�vta, m�gis megsz�l�totta, m�gis megk�rdezte, mi a baj, pedig � tudta, nagyon j�l tudta. Csak n�zt�k egym�st egy pillanatig, tal�n egy percig, vagy egy eg�sz ember�lt�ig. Azt�n k�zelebb l�pett a f�rfi, �s Darcy megpillanthatta k�nnyekt�l nedves arc�t. Sz�lni m�r nem tudtak, er�t vett rajtuk a n�ma zokog�s, �gy borultak egym�s nyak�ba, hogy ne legyenek egyed�l f�jdalmukban, ne kelljen egyed�l lenni�k a borzalmas teher alatt. Csak �ltek csendben zokogva, egym�sba kapaszkodva, a f�jdalmas meg�rt�sben. Darcynak nem volt sz�ks�ge szavakra, hiszen � m�r tudta. � tudta legel�sz�r, � �rezte legel�sz�r, hogy Nancy nincs t�bb�…

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s